A Zuglói Filharmónia Téli bérlet hangversenysorozata
a Pesti Vigadó Dísztermében

A hangversenyek időpontja:
2016. december 17.
2017. január 14.
2017. február 4.
2017. március 11.

A Zuglói Filharmónia harmadik éve indítja útjára négy alkalmas Téli bérletét, mely a nagy klasszikus zeneszerzőkön kívül (Haydn, Mozart, Beethoven, Bach), ritkábban hallott különlegességeket is műsorra tűz.
Az első hangversenyen Bach és Haydn művei mellett, felcsendül Charles Gounod csodálatos szépségű Szent Cecília-miséje, amelyben egyszerre reneszánsz és operai elemek is szerepelnek. Jövő év elején Mozart és Beethoven műveiből válogatnak, de a későbbiekben a 20. századi magyar zeneszerzők közül terítékre kerül majd a nemrég elhunyt Hidas Frigyes Kettősversenye és Lajtha László VI. szimfóniája. A sorozat utolsó kiemelt koncertje Kodály Zoltánt helyezi középpontba, akire halálának 50. évfordulója alkalmából emlékezünk. A hangversenyt Szabó Dénes, a Cantemus Gyermekkórus karnagya és Szabó Soma, a Cantemus Vegyeskar karnagya dirigálja.

A Zuglói Filharmónia elődjét, a Szent István Király Szimfonikus Zenekart 1954-ben alapította Záborszky József karmester, zenepedagógus és zeneszerző. Záborszky József a zenekart az akkori I. István Gimnázium növendékeiből verbuválta. A kezdetben tizenhat tagú együttes két év múlva – immár 80 fővel – mutatkozott be a Zeneakadémián és csakhamar a hazai hangversenyélet meghatározó szereplőjévé vált. A komolyzene kedvelői 2006 óta – ekkor váltak hivatásos zenekarrá – Zuglói Filharmónia néven ismerik az együttest.
A zenekar vezető karmestere 1988 óta Záborszky Kálmán, aki édesapja örökségét viszi tovább. A zenekar további két állandó karmestere a Záborszky József és Kálmán szárnyai alatt felnőtt Horváth Gábor és Ménesi Gergely. A Zuglói Filharmónia értékteremtő és ifjúságnevelő munkájának elismeréseként 2000-ben Magyar Örökség-díjat kapott, 2011 óta pedig folyamatosan elnyeri a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet.


A Téli bérlet sorozat első hangversenye:
2016. december 17. szombat, 17:00

Műsor:
Johann Sebastian Bach: III. Brandenburgi verseny (BWV.1048)
Joseph Haydn: Symphonie concertante, B-dúr (Hob. I.105)
Közreműködik:
Kovács Orsolya - hegedű
Kiss Gergely - cselló
Villányi Péter - oboa
Nagy Albert - fagott

Charles Gounod: Szent Cecília-mise
Közreműködik:
Geszthy Veronika - szoprán
Alagi János - tenor
Szerdahelyi Pál - basszus
Szent István Király Oratóriumkórus

Vezényel: Záborszky Kálmán


Johann Sebastian Bach: III. Brandenburgi verseny (BWV. 1048)
Hogy mit ért 4 garas? Talán két kiló céklát a 18. századi piacon. És bizony – így múlik el a világ dicsősége! – ennyire taksálták a brandenburgi őrgróf hagyatékában fellelt Bach- és Vivaldi kéziratok darabját is. Ma ugyanezeknek a lapoknak eszmei értéke milliókra rúg.
Mily szerencse, hogy megmaradtak, s nem vesztek a feledés homályába, mint megannyi - az idők folyamán elkallódott - társuk!
Johann Sebastian Bach (1685-1750) német zeneszerző – a zenetörténet kimagasló géniusza – kiváló concerto sorozata, a 6 Brandenburgi verseny is majdhogynem erre a sorsra jutott. Bach legismertebb és leggyakrabban játszott zenekari műveinek kéziratát csaknem száz évvel a zeneszerző halála után fedezte fel a berlini Königliche Bibliothek kurátora.

Joseph Haydn: Symphonie concertante
„Megérkezésem Londonba nagy feltűnést keltett városszerte. Három napig tele voltak velem az újságok. Mindenki meg akar ismerkedni velem. Már hatszor kellett vendégségbe mennem, s ha akarnám, minden napra akadna meghívásom”.
Haydnt Londonban megrendelésekkel halmozták el, többek között itt komponálta 12 londoni szimfóniájának első 6 darabját, valamint az első utazás egyik nagy közönségsikerét, a B-dúr Symphonie concertantét (Hob.I.105) 1792 tavaszán. E művet olyannyira megkedvelte az angol publikum, hogy Haydn második utazása alkalmával ismét műsorra kellett tűzni. A méltatlanul ritkán hallható remekműben négy szólóhangszer - hegedű, gordonka, oboa és fagott – áll szemben a zenekarral.

Charles Gounod: Szent Cecília – mise
„Zengő hangszerek kíséretében Cecília énekelt az Úrnak, mondván:
legyen az én szívem szeplőtelen, hogy ne rendüljek meg” (középkori antifóna)
Charles Gounod francia zeneszerző (1818-1893) csodálatos szépségű, áhítatos dallamokat felsorakoztató Szent Cecília-miséjének bemutatója 1855-ben volt. A szólistákra, kórusra, zenekarra és orgonára hangszerelt mű szerzője tudatosan épített művébe archaikus dallamokat, a szólamvezetés a nagy reneszánsz egyházi komponista, Palestrina műveit idézi, ugyanakkor kifejezetten operai részletek is megjelennek a műben: a hangszerelés a nagy kortársak, Meyerbeer és Berlioz - aki egyébként igen elismerően nyilatkozott a fiatal pályatárs művéről - világát idézik.